Listák kezelése

Az Internet kezdetekor szöveges volt szinte minden hozzáférés, éppen ezért az áttekinthetõség kedvéért rendkívüli fontossággal bír mindenféle lista és felsorolás.
A legegyszerûbb a rendezés nélküli lista. (Unordered List = UL) Ennek minden egyes eleme a listatag. (List Item = LI) Ennek a tag-nek nincsen zárórésze.

376734

Természetesen lehet rendezett is a lista (Ordered List = OL). Ha az elõbbi file-ban kicseréljük az

376736

  •  Rendezett lista esetén az
    1. A paraméterek megszabják a lista típusát.
      Type = 1 - a listaelemek számok.
      Type = a - a listaelemek kisbetûk.
      Type = A - a listaelemek nagybetûk
      Type = i - a listaelemek kicsi római számok.
      Type = I - a listaelemek nagy római számok.
Ugyanezen paraméterek megjelenhetnek azelemnél is, ráadásul lehet egy START=n elem is, ami a kezdõértéket adja meg! Definíciós listát is készíthetünk, ahol egyszerûbb fogalmakat lehet megmagyarázni. (Definition List = DL). Az egyes elemeket és fogalmakat -vel jelöljük, (Definition Term) míg magyarázatukat -vel. (DefinitionDescription)taget -re, akkor a következõ lesz a lista!

Egy listaelem tartalmazhat újabb listákat is — ezt nevezzük a listák egybeágyazásának. Nagyon hasznos például a tartalomjegyzékek esetében:

  1. Első fejezet
    1. Első rész
    2. Második rész
    3. Harmadik rész
  2. Második fejezet
  3. Harmadik fejezet

A kulcs a beágyazott listákhoz az, hogy ne felejtsük el, hogy a belső listának egy bizonyos listaelemhez kell tartoznia. A kódban ezt úgy tehetjük meg, hogy a belső lista teljes egészében a külső lista listaelemében található. A felső lista kódja például így néz ki:

382768

Figyeld meg, hogy a beágyazott lista a nyitó -li- tag és a hozzá kapcsolódó szöveg („Első fejezet”) után következik, és véget is ér a záró -/li- tag előtt. A beágyazott listákat gyakran használják a weboldalak navigációs menüjének elkészítésére is, mivel ez egy jó módszer a weboldal struktúrájának meghatározására.

Elméletileg akárhány listát egymásba ágyazhatsz, de a gyakorlatban a túl sok lista zavaró lehet. A nagyon hosszú listák esetében hatékonyabb, ha a listát felosztod több kisebb listára, és ezeket címsorokkal jelölöd, vagy egyenesen külön lapokra teszed őket.

Talán megfordult a fejedben az is, hogy végül is mi a különbség a HTML lista és egy kézzel készített pontozott vagy számozott lista között. Nos, a HTML listának több előnye is van a saját kezűleg készített listával szemben:

  • Ha meg kell változtatnod a sorrendjét egy számozott listának, akkor a HTML listában egyszerűen felcseréled az elemeket. Ha a számokat kézzel írtad az elemek elé, akkor módosítanod kell a lista elemeinek számozását, akár az egész listán végigmenve — ami végsősorban eléggé unalmas dolog.
  • A HTML lista használatakor egyszerűen stílusozhatod a listát. Ha csak egyszerű szöveget használsz, valószínűleg csak valamilyen bonyolult módon oldhatod csak meg az egyes elemek stílusozását.
  • A HTML lista használatával a helyes szemantikus struktúrát készítheted el, nem pedig csak egy „listaszerű” megjelenést. Ennek több előnye is van, mivel a képernyő-felolvasók így tudják jelezni a látássérült embereknek, hogy most egy listát olvasnak, és nem csak egy összefüggéstelen számokat és szövegeket olvasnak nekik.

De fogalmazhatunk más módon is: a szöveg és a lista nem ugyanaz. Ha a lista helyett szöveget használsz, akkor több dolgod lesz vele, és több problémát fog okozni az olvasóidnak is. Szóval, ha a dokumentumodban szükséged van egy listára, mindig használd a megfelelő HTML listát.

A hozzászólás csak a regisztrált és bejelentkezett tagok számára engedélyezett!

Oldalainkat 30 vendég böngészi
Látogatóink száma: 2010.07.10 -től